Full text: Kriegs-Album des k. u. k. Infanterie-Regiments No 23 / HADIALBUMA A CSÁSZ. ÉS KIR. 23. GYALOGEZRED

270 
nien bis zum Rückhaltpunkte. — Dér 
Draht entstand und wurde breiter, Minen 
und Abreissgranaten sáeten wir in die Erde, 
selbst die Báume vor dér Front trugen Hand- 
granaten als noli me tangere zűr Warnung 
vor dem Eindringling. Die brave Artillerie als 
bester Freund des Infanteristen erstieg un- 
selig schwer die Berge und donnerte weit- 
hinschallend. Wir fühlten allé, dass die 
Würfel dér Entscheidung zu rollen beginnen, 
und waren frohgemut. 
So auch Infanterist Péter Szilágyi, als er 
den Auftrag békám, am feindwártigen Rand 
von Ujszomolnok die guten Kartoffeln zu 
holen für die IV-te Kompagnie. «Nimm doch 
das Gewehr mit» sagte sein Oberleutnant. Szi¬ 
lágyi aber dachte, das Gewehr sei schwer, 
er könne alsó seinen zu füllenden Sack nicht 
ordentlich beladen, weshalb er nur eine 
Handgranate in den Gürtel steckte und in 
die Ruinen des Ortes schlich. Beinahe am 
anderen Ende angelangt, begann er dann 
zu arbeiten, als er einen schwerbewaffneten 
Russen daherkommen sah. Rasch hinter 
einen Rauchfang zu springen war bald ge- 
schehen. Schwerfállig kommt dér Tráger 
zarischer Kultur daher. Als er den Sack am 
Bódén erblickte, begann auch er Kartoffeln 
zu klauben, wobei er jedoch das Gewehr 
ablegte. Szilágyi springt jetzt plötzlich vor, 
nimmt sein Gewehr und ruft «stoj»; oh wie 
erschrak das Massentier, die Hánde flogen 
hoch, das Bajonett auf den Bódén und zum 
Zeichen des Friedens ergreift er rasch ein 
Saktuch und wedelte damit herum, ob- 
wohl Szilágyi knapp neben ihm stand, er 
solle ihm nur nichts antun. Dér kleine Szi¬ 
lágyi aber hatte selbst nicht mindere Sorge, 
denn dér Russe war doppelt so gross. Da 
erblickt er ein Kellerloch, verzweifelnd und 
befehlend zugleich ruft er ihm zu — «so- 
fort mars le a pincébe» — dabei hindeu- 
tend. — Erleichtert und glücklich grinsend 
begab dér Russe sich in seinen Árrést. Szi¬ 
lágyi arbeitet nun an dér weiteren Füllung 
seines Sackes, als wieder ein Russe daher- 
kommt. Diesem lauert er nunmehr mit dem 
Gewehre des Ersteren, wieder hinter seinem 
Rauchfang auf und donnernd kommandiert 
A cár ideparancsolt rabszolgáinak nyomo¬ 
rúságoshordái szomorú képet nyújtottak. Át¬ 
kiáltoztunk hozzájuk : ne bujkáljatok a sö¬ 
tét, sáros odúkban, nézzetek bátran a sze¬ 
meink közé, mérkőzni akarunk veletek . . . 
De hiába ... A tavaszi napsugár éltető melege 
felvillanyozott bennünket és örömmel, büsz¬ 
kén végeztük fokozott munkánkat is. Az első 
vonallal hamarosan elkészültünk, a legmaga¬ 
sabb hegycsúcsokból és a lankás völgyekből 
támasztó pont lett. Drótakadály nőtt ki a 
földből, futóárkok vontak barázdákat a ta¬ 
lajban, aknákat helyeztünk el és a front 
előtti fákra aggatott kézigránátok fenyeget¬ 
tek az esetleg betolakodni akaró ellenség¬ 
nek ... Kitűnő tüzérségünk a Strib hegység¬ 
ben a Zemljanski Vrhon és ennek egyetlen 
útján Zemplénoroszinál nagy pusztításokat 
okozott az ellenséges állásokban. Igen sok 
muszkát elfogtunk. A honi földből emelkedő 
muszka keresztek százai figyelmeztették az 
ellenséget, hogy itt semmi keresnivalója . . . 
Arcvonalunk mögött vidáman, zölden tava- 
szodott, minden pázsitos és virágos volt . . . 
Felcsendült a nóta, a harmonika szava is, 
amelytől pedig a Kárpátok halálos hidegében 
elszoktunk. Mindez a közeledő verőfényes 
napokat jelentette, a győzők büszke szava 
volt ez. Éreztük, hogy közel van a döntés 
és ez vidámmá tett bennünket. 
Infanteriszt Szilágyi Péter is jókedvű volt, 
amikor azzal bízták meg, hogy az újszomol- 
noki ellenséges oldalról a IV. század részére 
jófajta krumplit szerezzen. 
— Vidd magaddal a puskádat is, — 
mondta főhadnagya. Szilágyi azonban azon 
a véleményen volt, hogy a fegyver nehéz és 
csak akadályozza őt a krumplizsák meg¬ 
töltésében. Egy kézigránátot akasztott szíjjá 
mögé és elindult a falu romjai felé. Alig hogy 
ideért és munkájába fogott, egy fegyveres 
muszkát látott közeledni. Gyorsan egy ké¬ 
mény mögé ugrott, ahol a cári kultúra kép¬ 
viselője nem vehette őt észre. A muszka meg¬ 
pillantván a földön a krumpliszsákot, letette 
fegyverét és ő is krumplit szedett. Szilágyi 
előugrik, felkapja a fegyvert és «stoj-t» kiált. 
A nagy muszka megijed, feltartja ke¬ 
zeit, a zsákját a földre ejti és a béke jeléül
	        

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.