Full text: Kriegs-Album des k. u. k. Infanterie-Regiments No 23 / HADIALBUMA A CSÁSZ. ÉS KIR. 23. GYALOGEZRED

229 
sem jutott, hogy ez is hősi halált halhatott. 
A humanizmus már csak a mieinkkel szem¬ 
ben szállj a meg a szíveket. 
Huszonnégy órája nem ettünk, két éjjel 
nem aludtunk s borjú hatvan órája van a 
vállunkon. Azért nincs fáradt ember. . . 
Tőlünk ezer lépésre már ezredünk raj vonalai 
lőnek. Minden pillanatban várjuk, hogy mi 
is menjünk. Egy-egy eltévedt golyó közvet¬ 
len előttünk csapódik a földbe. Lassankint 
megszokjuk mindezt. Az ágyúdörgés már 
egyáltalában nem izgat. Mikor a srapnell 
zug, nevetve utánozza a magyar baka s 
gondtalan jókedv öntudatlanul ragad a 
svábokra s a magyarországi szerbekre is. 
Minden megszokás dolga. A szanitécek hoz¬ 
zák a sebesülteket. Mindnek megígér¬ 
jük, hogy bosszút állunk értük. Arra 
senki sem gondol, hogy lehet, érte is 
bosszút kell majd állni . . . 
Ez a Száva partja ép olyan, mintha 
magyar föld volna. Fekete s olyan 
szép kukorica van benne . . . 
Itt-ott pirosló vérfolt . . . Magyar vér, 
szerb vér, ember vér ... Ney önkéntes 
csodaszép hangon énekel. A Carmen¬ 
ból a virágdalt : 
«A lelkem felolvad egy néma vágyban, 
A vágyam egy csak,.még látni téged...» 
Éjjel félkettő. 
Egy égő ház lángj ainál csinálok j egy- 
zeteket. Impozáns környezet. Körös¬ 
körül égő falu. A vigan lobogó tüzeknél ma¬ 
gyar bakák, nehézkes tüzérek alakjai vetnek 
hosszú árnyakat a szerb földre. A magyar 
bakák vidáman mesélik, hogy a faluban 
rájuk lőttek az elrejtőzött asszonyok és 
gyermekek és ezért büntetésből gyújtották 
fel a falut. 
A mi századunk hosszú bolyongás után 
jutott ide. Ez volt a legnagyobb tűz. Körös- 
körül mindenfelé hasonló módon támadtak 
a mieinkre a szerb asszonyok s hasonló 
sorsra jutottak a nyomorúságos szegénység¬ 
ről tanúskodó szerb falvak. 
Tegnap másfél óráig álltunk tűzben. Mond¬ 
hatom az első percekben nem minden szo¬ 
rongás nélkül. Zinn . . . Zinn . . . fütyültek 
a golyók. Lőttünk derekasan és olyan szép 
eredménnyel, hogy vértelen tűzkeresztségünk 
második órájában a szerbek visszavonultak. 
Egyik zászlóaljunk rohammal verte ki őket 
állásaikból. Mi csak a zaját hallottuk a 
rohamnak. Nem akadt dolgunk benne, pedig 
minden nagyítás nélkül égve vágytunk arra, 
hogy a szerb vérben gázoljunk. A szerb 
golyók másfél óra alatt századunkból senkit 
sem sebeztek meg. Este már Sabácon alul 
tíz kilométernyire Szerbia testében vert 
bennünket a szúrós eső ... 
Szerbia, aug. 19. 
A kis Paula halálára . . . Érzékeny sorokat 
kell írnom a kis Pauláról, aki hősi halált 
halt . . A Paula szanitéc szolgálatot telje¬ 
Gefangene serbische Komitatschis. 
Fogoly szerb komitácsik. 
sített, mint megannyi más Paulák, de nem 
kisasszony volt, bár hogy éppen a tizen¬ 
kilencedik tavaszát érte meg, — hanem egy 
kis gömbölyű ponny lovacska . . . Békében 
a nagydobot húzta nem mindennapi büszke¬ 
séggel és innen ismerte fél Budapest és 
minden bácskai huszonhármas a mi Paulán¬ 
kat, ezt a gömbölyűre hízott, kis parádés 
paripát, melynek sárgás, vörös, sima szőrén 
elcsúszott a játszi napsugár. . . És Paula az 
ezred büszkesége kilószám ette a hizelgő 
bakáktól kapott cukrot és süteményt s 
abrak gyanánt a Károly-kaszárnya minden 
maradék prof unt ja a ficánkoló lovacskáé 
volt . . . 
Kerek tizennyolc évet szolgált a kis Paula
	        

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.