Die digitale Landesbibliothek Oberösterreich

342 
Erholungsheim dér 23-er. 
(Die Rekonvaleszentenabteilung des Regiments.) 
Kranke und Verwundete Regimentsange- 
hörige, dérén Zustand eine weitere Spitals- 
behandlung nicht mehr benötigt, werden 
in dér Rekonvaleszentenabteilung des Regi¬ 
ments in Zombor unterbracht. 
Diese in dér Bakasprache lakonisch «Reki» 
benannte Abteilung ist ein grosses Baracken- 
lager im Standorte des Ersatzbataillons, 
in dér unmittelbaren Náhe des Stadtparkes, 
auf dessen schönen Rasenplátáen unsere 
erholungsbedürftigen Soldaten Zerstreuung 
finden, 
Die eigentliche Bestimmung dieser Insti- 
tution ist den dórt unterbrachten Soldaten 
infoige Schonung und zweckmassiger Be- 
scháftigung derselben eine Übergangsstation 
zwischen Spital und Ersatzkompanie zu 
schaffen. 
Am 29. Dezember 1914 begann die Re¬ 
konvaleszentenabteilung des Regiments ihre 
Tátigkeit. Von dieser Zeit bis Ende Juli 
1916 hatte diese Institution nicht weniger 
als 8633 rekonvaleszente und invalide Re- 
gimentsangehörige in ihrem Standé. Hievon 
wurden 5454 vollkommen gesund zum Er- 
satzbataillon einrückend gemacht, wáhrend 
dér Rest an Spitáler zűr Nachbehandlung 
abgegeben wurde. 
lm Monate Október 1915 erhielt die 
Rekonvaleszentenabteilung einige Zander- 
apparate, um jene Rekonvaleszenten, dérén 
einzelne Glieder steif waren, einer Spezial- 
behandlung zu unterziehen. Von 800 Sol¬ 
daten, die die Zanderabteilung benützten, 
habén zirká 350 ihre Gesundheit wieder 
erlangt. 
Für Analphabeten wurde ein Lese- und 
Schreibkurs systemisiert und dér Erfolg 
blieb nicht aus. Von 190 Analphabeten ha¬ 
bén 43 das Lesen und Schreiben erlernt. 
Die arztliche Behandlung versah mit Ge- 
wissenhaftigkeit und Menschenliebe dér 
Zomborer Arzt dr. Johann Duchon. 
Kommandant dér Abteilung ist seit dérén 
Inslebentreten Oberst d. R. Johann Puttik. 
An seiner Seite betátigten sich anlásslich 
ihrer Rekonvaleszentenzeit die Oberleut- 
nants : Róbert Szele, Dr. Ármin Ladányi, 
Desider Cziring und Johann Szalmássy, 
ferner die Leutnants : Dr. Andreas Gál, 
Andor Ernst, Franz Blank, Dr. Ernst 
Ballagi und Hugó Preisz. 
A zombori üdülőtelep* 
Az ezred lábadozó osztaga. 
Sebesült és beteg katonáinkat, kik szoro¬ 
san vett kórházi kezelést már nem igényel¬ 
nek, a zombori katonai üdülőtelepre osztják 
be. A telep, — a bakák becéző elnevezése 
szerint a «reki» — hatalmas fehér deszka¬ 
tábor a város sétatere mellett, hol lábadozó 
katonáink szép időben a fák árnyas terein, 
utcáin szórakoznak, sétálnak. 
Az üdülőtelepek hivatása, hogy pihenés 
és célszerű foglalkoztatás által átmenetet 
képezzen a kórház és a pótszázad között. 
A 23-as üdülőtelep működését 1914 de¬ 
cember 29-én kezdte. Ez időtől 1916 július 
végéig 8633 lábadozó és rokkant katonát 
vett állományba. 5454 ember gyógyultan be¬ 
vonult a pótzászlóaljhoz. 1915 októberében 
a katonai parancsnokság többféle Zander- 
eszközt|bocsájtott az osztag rendelkezésére. 
Ezeket és a házilag készült eszközöket cca 
800 ember használta és majdnem 350 em¬ 
ber nyerte vissza általuk egészségét. 
Szép eredményt ért el az osztag az analfa¬ 
béták iskoláztatásával, noha a munkát meg¬ 
nehezítette az a körülmény, hogy a gyógyul¬ 
tak — tekintet nélkül az iskolára — száza¬ 
dukhoz bevonultak. 
A falvakban végzendő mezőgazdasági 
munkákra 2—3 heti szabadságot kaptak a 
munkára képes katonák. Nem különben a 
földbirtokosok kisegítésére 20—40 csopor¬ 
tokban mentek vetési, aratási munkára. 
1915-ben 1880, 1916-ban 1900 katona kapott 
gazdasági szabadságot. 
A katonák gyógykezelését dr. Duchon 
János zombori orvos látta el pontos lelki¬ 
ismeretességgel és igazi emberszeretettel. 
Az osztagnak létesülése óta Puttik János 
ny. ezredes a parancsnoka, ki mindenkor 
szívén viselte a telep tagjainak a sorsát és 
lelkiismeretességgel és szeretettel vigyázott 
az osztag ügyeinek rendbentartására. 
A telep eredményes működését legjobban 
a bakák szeretete mutatja, mellyel az intéz¬ 
ményt körülveszik . . .