Die digitale Landesbibliothek Oberösterreich

275 
Május 16. A X. Marschbaon egy százada 
Schüller kapitánnyal az élén berukkol az 
ezredhez, Schüller százados átveszi az I. Baon- 
kommandót, a Il-ét Büttner százados 
Május 17. Előnyomulás Ostrozec felé a 
mozgó harcokban ritkán észlelhető nagy 
hevességű ellenséges tüzérségi tűzben. Az 
ellenség tehát állásba jutott. Már voltak 
veszteségeink, s az ezrednek egyik igen 
szimpatikus önkéntes szakaszvezetője, Sza¬ 
rnék Andor itt halt hősi halált. Ez a hely 
már Krukienice vonalában feküdt. 
Május 18. Az erre a napra virradó éj¬ 
szakán balra eltoltak bennünket. Menetelés 
vaksötétben, tűzlármától zengő hegyek kö¬ 
zött. Egy áruló fényszóró, hasoncsúszás, fel¬ 
lélegzés, új rémhír : két század elszakadt! 
Suttogó káromkodások, bekerítettség érzete, 
céltalanság, az egyéni érzet teljes elveszté¬ 
sének nyomasztó súlya. Ma reszkető birka¬ 
nyáj a viharban, s holnap úgy halnak meg, 
mint a görög sórstragédiák hősei. 
Mihez is hasonlítanának jobban! 
Végre megtudjuk. Hadosztály-tartalék va¬ 
gyunk. A háborúban sok keservet átélt 
«öregek» morognak ; nem örülnek a pihenő¬ 
nek : «Oda fogunk biztosan kerülni, ahol a 
legrosszabb lesz». Ez biz igaz lehet, de az 
emberi optimizmus határtalan. Milyen bol¬ 
dogan aludtunk egy nagyot az illatos, üde 
fenyőerdőben. Átszürődött a napfény. Mosa¬ 
kodás, játék, pajzánság és feledés . . . 
Biztosan hihetetlen annak, aki olvassa, s 
most, hogy irom kissé magamnak is az. 
Május 29. Az I. Baon már tűz vonalban 
van, a II. még tartalékban. A hatosoknak egy 
orosz előállás ellen intézett sikeres rohamát 
négy gépfegyver tűzerejével hatásosan támo¬ 
gatom. Erős ellenséges tüzérségi tűz. A bal 
fegyvert teli találat éri. Hason odacsúszom; 
három derék emberem szenes hullája, s hasz¬ 
navehetetlen géppuska . . . Mit használnak 
a bajtársi könnyek! Új parancs! A Baon 
a 70-esek mögé húzódik. Vaksötét! Parancs¬ 
kiadás, s rövid megbeszélés. Kilenc órakor 
általános roham lesz ... 
Irtózatos ideges túlfűtöttség, amelyet em¬ 
beri lélek már nem viselne el a természet 
csodálatos rendezése nélkül. Zsibbadt nyu¬ 
galom száll az idegekre, csak a szivek zihál¬ 
nak versenyt az orosz géppuskák csúnya 
kelepelésével . . . Fáj az emlékezés . . . Nem 
célom a borzalmak festése ... de nem is visz 
rá a lélek a háború feldicsérésére. 
Az önfeláldozó áldozatkészség példátlan 
harakirijét éltük meg . . . Krukienice a leg¬ 
nagyobb bácskai temető lett az 1915. évi 
május 19-én, a véres győzelem iszonyatos 
napján .... 
Ez volt az ezred dicsőségekben gazdag 
történetének legvéresebb napja , . . Talán 
mégis zarándok-hely lesz Krukienice . . . 
Dr. Vajda György, 
tart. hadnagy. 
®©®®©®®©®®©®®©®®©®®®®®©®®©®®©®®©®®©®®©®®®®®©®®©®®®®®©®®©®®©®®©®®©® 
Hideg szél fúj mégis megyünk, 
Búcsúharang kondúl. . . 
Harcba megyek, elbúcsúzom 
Édes galambomtúl.... 
Kiállók a kapujába, 
Kibeszélgetem magamat 
Véle utoljára ... 
Ellőtték a balkaromal, 
Folyik piros vérem. 
Nincsen kéznél egy szanitéc, 
Ki bekössön éngern. 
Gyere, babám, sebeimet 
Te kötözd be s gyógyítsd meg a 
Bánatos szívemet. 
Hideg szél fúj . . . 
— Bakanóta. — 
Öreg ágyúk harangoznak, 
Szólnak temetésre . . . 
Öreg bakát így temetnek 
Muszka föld mélyére . . . 
Sirass, babám, sirass, egyre: 
Könnyebb lesz a szegény holtnak 
Idegen föld terhe . . . 
Odahaza valakire 
Nagyon, nagyon, várnak . . . 
Halovány lett az orcája 
Egy szép barna lánynak . . . 
Sírjál, barna kislány, sírjál... 
Halott vitéz kedvesednek 
Bús levelet írjál. . . 
A harctérre bús levél jött, 
Könny is hullott rája . . . 
Barna kis lány, bús leveled 
A választ ne várja . . . 
Nincs szíve a hideg vasnak: 
Ne sírj, kis lány, a halottak 
Többé nem olvasnak . . . 
Visszament egy gyászos levél 
Az orosz harctérrül. . . 
Ráírták, hogy akinek szólt 
Elesett vitézül. 
Fej fát vágnak egy új sírnak... 
Bús levélre búsabb választ 
Tán az égből írnak . . .