Die digitale Landesbibliothek Oberösterreich

Dalolnak a huszonhármasok. 
— Bácskai katonanóták. — 
Jön a «csukazöldbe» öltözött zászlóalj : a 
«mars». Jönnek a csonoplyai mezőről, hol 
csupa apró tövises virágok nyílnak, mintha 
kihullott bakancsszögekből nőttek volna ki. 
Dong, csattog a zombori krumpliaszfalt s a 
nehéz hátizsák cipelését könnyítik az egy¬ 
szerű fizikai szuggesztióval : a nóta ritmu¬ 
sával : 
Kapitány úr sej, haj, kapitány úr, ha felül a lovára, 
Visszatekint sej, haj, visszatekint az elfáradt bakára: 
Űgy-e fiam, szép élet a katona élet? 
Csak az a baj sej, haj, hogy nehéz a csukaszürke 
[viselet. 
A békeidőbeli strófához hozzácsapják a 
véres idők szövegét : 
Diófából sej, haj, diófából nem csinálnak koporsót, 
A bakának sej ,haj, a bakának nem írnak búcsúztatót 
Ágyúdörgés lesz annak a búcsúztatója. 
Barna kis lány sej, haj, barna kis lány lesz ameg- 
[siratója. 
Kinek váltja valóra a nóta szerinti sorsát 
a háború? . . . Végighúz leikükön a szomorú 
sejtés. De nehogy elhatalmaskodjék az el- 
érzékenykedés, belevágnak a hány a veti nó¬ 
tába : 
Kék a kökény recece, 
Ha megérik fekete . . . 
Én utánam hiába is, ne gyere . . . 
Sok magyar lojalitás és valami kis háborús 
babérokon nyugvó hencegés jut azután kife¬ 
jezésre : 
Ferencz Jóska azt üzente ma reggel: 
Masirozni szeretne a sereggel. 
Ne masirozz édes, öreg királyunk, 
Te csak nézzed, amit mi majd csinálunk. 
Végig az utcasorokon váltogatják a csárdás¬ 
tempójú nótákat : 
Puska ropog a gránicon, sej, haj, ágyútüze lobban, 
Huszonhármas magyar bakák vitézkednek ottan 
Péterváron ütj ük fel máj d sej, haj, tábori tanyánkat 
A muszka cár legszebb lánya sej, haj, mossa a 
[gatyánkat. 
A snájdig, katonás jókedvbe belesír a civil 
keserűség : 
Szerbusz kutyavilág, 
Vedd le rólam a szádat, 
Én elmegyek katonának, 
Más öleli a babámat . . . 
Pántlikásan, virágosán, rejtett szomorúság¬ 
gal, kissé borosán is, de dacos kedvvel dalol 
aztán a bevaggonirozott batalion : 
Már minálunk babám, 
Már minálunk babám, 
Az van a szokásba : 
Beleunt a baka, 
Beleunt a baka 
Az execirozásba . . . 
Ha beleunt masirozik, 
Vigan a harctérre : 
Cipeli a puskát, 
Püföli a muszkát 
S gondol kedvesére. 
A szellős katonakocsikban aztán a vonat 
egyhangú zakatolása beleinstrumentálódik a 
víg, szomorú nótákba. Akadnak századon¬ 
ként olyan, karmesteri tisztet betöltő elő- 
éneklők, kik hangjuk erőssége, vagy öreg¬ 
ségük címén élvezik a tekintélyt. 
Egyik harctérre robogó bataliónunknál 
esett meg, hogy Konráth káplár, hadi karmes¬ 
ter, buzgó szövetségesi érzéssel, a cugjában 
alakított énekkarral a német határt a Wacht 
am Rhein hangjaival óhajtotta üdvözölni . .. 
17*